Kecel (szlovákul: Ketel ): város Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi kistérségben. Kecel a Duna–Tisza köze nyugati felén három történeti-néprajzi táj: a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköz találkozásánál a 54-es főút mellett fekszik. Megközelíthető Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kalocsa vagy Császártöltés felől.
Kecel első írásos említése 1198-ból való, az oklevél szerint békés pásztornép lakta egykor a pusztát. A tatár és török pusztítások során a település elnéptelenedett. Patachich Gábor kalocsai érsek 1734. április 22-én kelt rendelete alapján alapítják újra Kecelt. A településen 1869-ben épül fel az első postahivatal. 1878-ban avatják fel az eklektikus stílusban épült községházát, amelyben polgármesteri hivatal jelenleg is működik. A Kecelt érintő Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalon 1882. december 5-én indul meg a vasúti közlekedés.
Az 1900-as években a településhez csatolják a szomszédos Polgárdi pusztát, így kialakul a ma ismert közigazgatási terület. 1921. megalakul a Keceli Sport Egyesület (KSE). 1928. június 28-án felavatják a Hősök szobrát a Ligetben. 1928-ra kiépül a telefonhálózat, 1931-ben benzinkút épül a császártöltési úton. A villanyt 1952-ben vezetik be Kecelre. Az Arany Jánosról elnevezett, nyolc tantermes általános iskolát 1959. november 7-én adják át. Az elmúlt évtizedekben nem fejlesztett termálfürdő és uszoda egy 1960-ban 1000 méter mély próbafúrás során lelt, 42 °C-os, jódos-brómos hévízforrásra épült.
Kecelt 1970. január elsején nyilvánítják nagyközséggé, a városi rangot 1993. április 22-én kapja meg Göncz Árpád akkori köztársasági elnöktől.
A város a közelmúltban is sokat fejlődött, jelentősen bővült a infrastruktúra. A gázhálózat kiépítése mellett, elkezdődtek a csatornázási munkálatokat. A településen számos park és több szökőkút épült.
Kecel havonta megjelenő ingyenes folyóirata a Keceli Újság.
Kecelen rendezik minden év december első hétvégéjén a Flora Virágkiállítás és Kötészeti Versenyt. A város híres a népművészeti hagyományairól, ami a Hetrec néptánc egyesületnek, a harmonikaversenyeknek és a folklórtalálkozóknak köszönhető.
A szőlő- és bortermelő település a Kunsági borvidékhez tartozik, ismert borait a 2600 hektáron termelt szőlőből készítik.
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát.
Forrás: Wikipédia
