Petőfiszállás község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházai kistérségében.
Fekvése
Megközelíthető közúton: Kiskunfélegyháza után az 5-ös főúton jobbra; vasúton: a Cegléd–Szeged-vasútvonalon. Kiskunfélegyházától közúton 12, vasúton 10 km-re délre, Bugactól 19 km-re délkeletre, Ópusztaszertől 26 km-re északnyugatra fekszik.
Története
Petőfiszállás 1952-ben vált önállóvá Kiskunfélegyháza városának Ferencszállása és Szentkút nevű határrészeiből. Az új község a nevét annak köszönhette, hogy állítólag Petőfi Sándor apja volt egy időben az itteni kocsma bérlője.
A valaha volt Ferencszállása vagy Ferencszállás a 13. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt. A templommal is rendelkező falu a török időkben elpusztult, lakói a biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. Az elhagyott település területét hosszú ideig Kecskemét használta legelőként, majd a Jászkun kerület önmegváltása után Kiskunfélegyháza pusztája volt.
Legenda
A templomi szentségeket a török előli menekülés közben a hívek egy közeli kútba rejtették, hogy meg ne gyalázzák azokat. Ennek emlékezete később is fennmaradt. A szétszóródott, pap és templom nélkül maradt hívek és egyszerű pásztorok hosszú időkön keresztül ehhez a kúthoz jártak aztán istentiszteletet tartani.
Nevezetességei
Pálos kolostor,
Pálos Szentkút,
Péteri-tó madár rezervátum.
Forrás:Wikipédia
