Szalkszentmárton község Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi kistérségében.
Fekvése
Az új Pentele híd átadása óta a község 25 km-re van Dunaújvárostól, de van révátkelési lehetőség is a legközelebbi városba.
Közlekedése
A község nyugati határában halad az 51. főút.
A Kunszentmiklós-Dunapataj vasútvonal megszűnése (2007) óta a község csak autóbusszal megközelíthető. A Kunság Volán Kalocsa-Kunszentmiklós, Dunaegyháza-Kecskemét és Kunszentmiklós-Dunaújváros járatainak, valamint a Volánbusz Budapest-Kalocsa és Budapest-Baja járatainak köszönhetően a környező nagyvárosok jól megközelíthetőek.
Története
A település Szalk és Szentmárton (Lovász,-földe) összeolvadásából alakult ki.
Szalk
Szalk nevét az oklevelek 1317-ben említik először, ekkor Solk alakban írják, s a Szalki nemesek birtokolták.
1317-1318-ban az örökös nélkül elhalt Szalki András itteni földjét Károly Róbert király Chata fia Becsei Imrének adományozta, Szent Mihály templomával együtt.
1320-ban Becsei Imre 50 M-ért megvette Szalki Mihály és fiai itteni birtokát is, és azt körülhatárolták, s még ugyanez évben megvette Szalki Mihálytól a Szalkból kihasított Petlend földet Lovász (Szentmárton) és Beledülése között.
1324-ben Beledülése földet vásárolta meg Becsei Imre.
1325-ben Wgrinus és fiai adták el itteni szerzett részüket 20 M-ért ugyancsak Becsei Imrének.
1332-ben papja 5 gs. pápai tizedet fizetett.
Szentmárton
Szentmárton (Lovász,-földe) nevét az oklevelek 1320-ban említik először, Lowaz alakban.
Eredetileg királyi lovászok faluja lehetett, melyet utóbb Szent Mártonnak szentelt templomáról neveztek el.
1324-ben Becsei Imre birtokaként szerepel.
Nevezetességei
Petőfi Sándor Emlékmúzeum
Forrás: Wikipédia