Bácsszentgyörgy község Bács-Kiskun megyében, a Bajai kistérségben. Bajától 25 km-re fekszik. Kistelepülés a Duna és a Kígyós-ér árterületeinek rejtekében. Délről a szerbiai Rasztina és Regőce övezi, míg a magyar oldalon északról Gara, északnyugatról Dávod és nyugatról pedig Hercegszántó veszi körül.
Magyarul : Szentgyörgy (Szent-György (1425), Baracska-Szentgyörgy (1430)), Gyúrity(puszta), Györgypuszta, Bácsszentgyörgy
Szerbhorvátul (bunyevácul) : Đurić
Németül : Djuritsch, Juritsch
egyéb elnevezése : Jurics (1720), Gyurits (1822)
A helységet Szent Györgynek szentelt katolikus templomáról nevezték el. A török hódoltság korában betelepült szerbek a magyar helynevet Gyurityé formálták, ebből magyarban Gyúrity lett, majd 1904-ben az országos helységnév rendezés után Györgypuszta. A település önállósulásakor, 1947-ben, egészítették ki a középkori Szentgyörgy nevet Bács megkülönböztető névelemmel, mivel magyarlakta területen akkor 17 település nevében szerepelt Szent György neve.
A középkori falut 1425-ben említik először oklevelekben.
A helység tekintélyére legkiválóbban az 1520-1522-es Bodrog vármegyei tizedlajstrom mutat. E szerint a kalocsai érseknek járó egy egész terület dézsmáját itt gyűjtötte össze maga az itteni Cirjék nevezetű szentgyörgyi plébános, a helybeli Kövér György nevű bíró szérűjén. E tájat és Szentgyörgyöt is a mohácsi vész tette pusztává.
Mária Terézia Cothmann főtanácsosa Kovács mérnökkel végigjárta az elpusztított Bácska, Gyúrity-pusztát mint Nagybaracska éléskamráját felvették újra telepítendő kamara puszták jegyzékébe. Az 1772-es baracskai ún. úrbéri rendezéssel Gyúrity-puszta Baracskához tartozik. Sok baracskai ide is költözött.
Egészen új fejezet indul 1885 után. A baracskaiak Nagybaracska határában vásároltak földeket, így sokan itt eladták jó minőségű birtokaikat s megkezdődött a visszavándorlás. Neszét vették ennek a környező falvak lakói: a németek, bunyevácok, magyarok s itt vásároltak földeket.
1944/45-ben malenkij robot címén, a Szovjetunióba hurcoltak 11 helyi férfit és 5 nőt.
Bácsszentgyörgy háromnyelvű község volt a II. világháborúig. Magyarok mellett bunyevácok és németek lakták. Az elmúlt idők emlékeit a helytörténeti gyűjtemény őrzi.
A kulturális életet a művelődési ház, a klubkönyvtár és egy ifjúsági klub biztosítja.
A címer alapjául Prokop Péter pap festő Szent Györgyöt ábrázoló festménye szolgált, mely a falu katolikus templomának mellékoltárát díszíti. A sárkányölő lovag alakja felett a nyitva álló Biblia és az egykori vármegye védőszentjének, Pál apostolnak a vértanúságát jelképező két kard látható.
Álló, háromszögletű címerpajzs, vörös pajzs főjében két átlósan keresztezett arany pallosra helyezett arany könyv (evangélium) lebeg. A címerpajzs további kék mezejében heraldikailag jobbra fordulva fehér lovon vágtató arany páncélba öltözött vörös köpenyes Szent György lándzsájával arany sárkányt döf le.
Forrás: Wikipédia
