Borota község Bács-Kiskun megye Jánoshalmai kistérségében. A község Bács-Kiskun megye déli felén helyezkedik el Bajától 26 km-re és Kiskunhalastól 35 km-re. A kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál fekszik. Területének 60%-a homokos, 40%-a a jó termőképességű közép kötött talaj.A község 8180 hektár közigazgatási területéből 8034 hektár a külterület, amelyen még ma is a lakosság több mint 10%-a él. A külterület mintegy 30%-a erdő, 35%-a jó minőségű szántó, a többi rét-legelő, szőlő-gyümölcs, kivett terület.
Borota község nevét 1325-ben említették először Boroth néven.
A település a kalocsai érsek birtoka volt. A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett.
1325-ben az érsek a régóta néptelen birtokot átadta Becsei Imrének benépesítésre, és egyúttal átengedte Becseinek a jobbágyok feletti ítélkezés jogát is. 1519-ben Boroti Lóránt Pál birtoka volt, majd Balassa Lászlót és Fülöp Ábrahám apát szerezte meg. A későbbiekben török összeírások is említik a falut. 1658-ban gróf Wesselényi Ferenc nádor Serényi Pálnak adományozta. 1740-ben herceg Grassalkovich család volt egész Borota ura, ők azonban feldarabolták, illetve eladták a birtokot a gróf Cseszneky családnak. 1750-től Borota Rém községhez tartozott, Szentkáta viszont a Csesznekyek majorja maradt. 1872-től a XIX. század végéig önálló község, majd ismét Rém fennhatósága alá kerül. 1911-től végleg önállóvá válik.
Forrás: Wikipédia
