Bugac nagyközség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházai kistérségében. Bugac az Alföldön, a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. Kiskunsági Homokhátságon helyezkedik el. Bács-Kiskun megye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 40 km-re található. Szomszédos települések: Bugacpusztaháza, Móricgát, Kiskunfélegyháza. A megye 6. legnagyobb területű települése.
Közúton Kiskunfélegyháza (M5-ös autópálya, 5-ös főút) felől egy mellékúton, illetve Jászszentlászló és az 54-es főút felől is egy mellékúton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Kunság Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vonattal a MÁV 149-es számú (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK) vonalán volt elérhető. A személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel. A vasútállomás Bugacpuszta és Bugac felső között található.
A 16. századtól kezdve (amikortól biztosan be lehet azonosítani Bugac helyét) egészen 1950-ig Kecskemét város határához tartozott.
1910-ben jelölték ki ezt a helyet faluhelynek, Monostorfalva néven.
1950. január 1-jén vált önálló településsé, Kecskeméttől elszakadva. 1989-ben pedig már Bugactól szakadt el Bugacpusztaháza.
Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét.
A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév.
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 88,5%-a római katolikus vallású. Kb. 5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görög katolikus, illetve evangélikus. Szintén kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 5%
Forrás: Wikipédia
