Fekvése
Városföld Bács-Kiskun megyében, Budapesttől kb. 100, Kecskeméttől 10 km-re délkeleti irányban. Megközelíthetősége nagyon jó, mivel az 5-ös főút mentén fekszik, valamint a falun áthalad a Budapest-Cegléd-Szeged vasúti fővonal.
A Duna-Tisza közi homokhátságon, a kiskunsági löszöshát területén
helyezkedik el. A falu szántóföldjének a felszíni talaja, kultúrrétege
jó minőségű. A kistérségben gazdálkodás szempontjából a legjobb földek
itt találhatók.
Története
A falu története szinte elválaszthatatlanul kapcsolódik Kecskemét
városéhoz, így a terület akárcsak a mai megyeszékhely hajdan a királyi
korona birtokában volt, s a XIV. és a XV. század első felében a magyar
királynék javadalmához tartozott. Városföld puszta a kezdetektől fogva
Kecskemét város örökös tulajdona volt, amelyet a város pénzért el nem
adott, csak megfelelő árendáért, művelésre. A „Városföld” elnevezés a
XVII. század második felében felbukkanó szó a városhatár délkeleti
részének megjelölésére szolgált, s a későbbi időben vált általános
használatúvá. Városföld pusztán már az 1780-as években – és azt
megelőzően is – volt tanyás gazdálkodás. Városföld 1952-óta önálló
település, 1983-ig Kecskemét járás része, majd ezt követően Kecskemét városkörnyék községeihez tartozott. 1990-óta Városföldnek is önálló önkormányzata van
Nevezetességei
Szent József római katolikus templom: Városföldön sokáig nem
volt templom, a miséket az iskola kistermében tartották. 1981-ben az
egyház telket vásárolt a községben. A telekvásárlást 1983 októberében
alapkőletétel követte. A templom építése 1984-ben kezdődött,
felszentelésére 1987. május 3-án került sor. A templomban elhelyezett
oltár Tabajdi István fafaragó, a szentély-bútorok, az ajtók Bodacz Tibor
asztalos-fafaragó keze munkáját dicsérik.
Forrás: Wikipédia
