Balotaszállás (horvátul: Blato) község a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében, a Kiskunhalasi kistérségben. Az Alföldön, a Kiskunságban fekszik, a megye délkeleti részén, Kecskeméttől, a megyeszékhelytől kb. 90 km-re. A Duna-Tisza közi Homokhátság és a Bácskai Löszös Hát találkozásánál található. Szomszédos települések: Kiskunhalas, Kisszállás, Tompa, Pusztamérges, Öttömös. Közúton az 53-as főúton érhető el, Kiskunhalastól délre. Megközelíthető még egy mellékúton is, Öttömös, illetve Pusztamérges felől.
Vasúton a MÁV 150-es számú, Budapest–Kelebia közötti vonalán érhető el.
A régészeti leletek tanúsága szerint szarmaták és avarok is éltek a területen.
A tatárjárás idején elpusztult, a magyar lakosság helyére IV. Béla kunokat telepített. A legenda szerint a nevét Balta kun kapitánytól kapta.
1493-ban, a kun szállások határainak tisztázására kiadott királyi oklevélben szerepel Baltha-szállása neve.
A török hódoltság idején, 1566-ban elpusztult, majd Kiskunhalas egyik pusztája lett.
1952 óta önálló.
2001-ben lakosságából 30 fő cigány, 1 német és 1 román nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarok.
A 2001-es népszámlálás alapján a lakosok kb. 64%-a római katolikus, kb. 9,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a evangélikus, illetve görög katolikus vallású. Kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tagja egyetlen egyháznak sem, vagy nem válaszolt kb. 25%.[3]
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Majsai Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia. A Kiskunhalas-Alsóvárosi Plébániához tartozik, mint filia. A római katolikus kápolna titulusa: Sarlós Boldogasszony.
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
